Ha lenne a blogon, vagy a Nyírfacukor weboldalán "Gyakran Ismételt Kérdések" rovat, e fenti valószínűleg az elsők között lenne.

A válasz egyszerű, de további magyarázatra szorul:

Mi a cukor?

A cukor egy természetes anyag, amely kizárólag növényekből származik és nem laboratóriumokból, mint a mesterséges édesítőszerek. Vannak kifejezetten cukornövények, melyekből könnyen lehet nagy mennyiségű cukrot kinyerni.

Egy kis kémia...

Az egyszerű cukrok a szénhidrátok legalapvetőbb építőelemei, vagyis a szénhidrátok a cukrok összetettebb formái. Mind a cukrok, mind a szénhidrátok szén, hidrogén és oxigén atomokból épülnek fel. A természetben a növényekben találhatók meg leginkább. Az egyszerű cukrok vízben oldható, átlátszó, kristályos vegyületek.

Több fajta egyszerű cukor létezik. Amikor a kémiai elnevezésükről beszélünk, a szénatomszámuk alapján osztályozzuk és szerkezetükre (az oxigén és hidrogén atomok számára és elhelyezkedésére) utaló elnevezéssel, illetve végződéssel látjuk el őket.

Hat szénatomos cukrok

Az egyszerű cukrokat a bennük lévő szénatomok száma alapján is csoportosítják. Az általunk fogyasztott cukrok általában 6 szénatomosak (szőlőcukor, gyümölcscukor). Ezek azok a cukrok, amelyeket pl. a növények fotoszintézissel hoznak létre. Képletük C₆H₁₂O₆, vagy az összetettebb vegyületek esetében a 6 egész számú többszörösei (nádcukor, répacukor). A 6 szénatomos cukrok tiszta, kalóriában mérhető energiaforrást jelentenek minden élőlény számára. Ezek a cukrok az "-óz" (pl. glukóz, fruktóz) végződést kapják.

Öt szénatomos cukrok

Az egyszerű cukrok egy másik csoportját az 5 szénatomos cukrok alkotják. Ezek szintén megtalálhatók a természetben, sőt, saját optimális működéséhez az emberi szervezet is állít elő 5 szénatomos cukrokat. Az öt szénatomos cukrok a sejtek szempontjából elsősorban építőanyagot jelentenek. Másodsorban pedig, lassabban lebomló, hosszabb ideig tartó energiaforrásokként játszanak szerepet az anyagcserénkben. Ezek a cukrok az "-itol" végződést kapják.

Akkor mi a nyírfacukor?

A nyírfacukor kémiai meghatározása rendkívül egyszerű. Kémiai neve xylitol, ami a görög xyl(lon): fa, ami a nyírfára utal + -itol: egy stabilabb kémiai cukorfélét jelentő végződés összetételéből származik. Ez pontosan így és sehogy máshogy nem jelenti a nyírfacukrot.

A nyírfacukor eredetileg nyírfakéreg rostjaiból előállított, köznapi értelemben vett cukor, amely kémia képlete alapján az öt szénatomos cukrok egyik csoportjába tartozik. Képlete: C₅H₁₂O₅

A nyírfacukor tehát egy különösen lassan emészthető szénhidrát, mely több különböző vegyületen keresztül alakul át glükózzá. Ez időigényes folyamat, ezért a nyírfacukor alig van hatással a szervezet vércukor szintjére. A teljes emésztési ciklus folyamán a nyírfacukornak nagyjából 25%-a képes átalakulni glükózzá és felszívódni a vérben. A nyírfacukor maradék 75%-a továbbhalad a bélrendszerben és más emésztési folyamatokban vesz részt, mellyel további folyamatos energiát biztosít szervezetünknek -  ezért fogyaszthatják azok is, akik a hagyományos, "-óz" végződésű cukrokat nem.